Kijött egy friss, fontos adat Magyarországról: sokan nem számítottak erre

Döbbenetes az adat, ez a valaha mért harmadik legnagyobb javulás. Szalai Piroska elemzése.

Milyen következtetések vonhatók le befektetési terveinkből a lelkialkatunkra nézve, illetve miként lehetnek a hibás választások akár mentális betegségek előjelei is?
A pénzügyi, gazdasági döntések lélektani vonatkozásainak kutatása jelentős múltra tekint vissza. Az üzleti pszichológia és a marketing tudománya jó ideje vizsgálja e kettő összefüggését akár a nagy horderejű választásoknál – például a befektetéseknél, a tőzsdei kereskedésnél, a céges eladásoknál –, akár a mindennapi háztartásvezetési elhatározásainknál. Az utóbbi időben egyre szélesebb körben készülnek olyan vizsgálatok, amelyek a kérdéskört megfordítva elemzik: hogyan jellemzik az egyént a pénzügyi döntései?
„Ami a gyerekkoromból kimaradt, az végérvényesen, örökre elveszett. Azt senki sem fogja utánam hozni, azért senki sem kárpótolhat” – Feldmár András magyar származású pszichológus, pszichoterapeuta szavai találóan és lényegre törően összegzik a gyermekkori tapasztalatok életünkre gyakorolt hatásainak rendkívüli jelentőségét. A pozitív gyermekkori élmények a későbbiekben rugalmasabbá és a negatív hatásokkal szemben ellenállóbbá tehetik az egyént. Ezzel szemben a kedvezőtlen tapasztalatok megváltoztathatják a gyermekek stresszre adott reakcióit, ami megnehezítheti az érzelemszabályozás képességét, visszhangot verve többek között az anyagi és gazdasági kérdésekben való hatékony döntéshozatalban. E döntéshozatal érinti a fogyasztással, megtakarítással, készpénzkezeléssel, kölcsönökkel és befektetésekkel kapcsolatos területeket – figyelmeztet Kónya Laura Zita pszichológiai szakíró.